Kérdések és válaszok


Az Információs Hivatal (röviden IH) polgári hírszerző szolgálat, az öt magyar nemzetbiztonsági szolgálat egyike.
Bár a digitális forradalom következményeként rohamosan nő a bárki által hozzáférhető információ mennyisége, a kormányzati döntéshozatal szempontjából változatlanul elengedhetetlen a védett, illetve nem nyilvános információk megszerzése, elemzése és értékelése. Ehhez, illetve a nemzet biztonságára, érdekérvényesítésére fenyegetést jelentő tényezők (terrorszervezetek, szervezett bűnözői csoportok stb.) tevékenységének, terveinek, céljainak feltárásához a szolgálatok speciális eszközrendszere szükséges. Egyes döntések megfelelő előkészítésénél akkor is nélkülözhetetlen a titkosszolgálati információgyűjtés, ha egyébként nem az országot érintő fenyegetésről van szó, hanem valamely külpolitikai cél eléréséről.
Magyarországon az Információs Hivatal mellett további négy nemzetbiztonsági szolgálat mûködik. A polgári elhárításért az Alkotmányvédelmi Hivatal felel, a katonai hírszerzést és elhárítást a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat végzi, míg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a magyarországi nemzetbiztonsági szolgálatok és más rendvédelmi szervek tevékenységéhez nyújt szolgáltatásokat. A Terrorelhárítási Információs és Bûnügyi Elemzõ Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bûnügyi helyzetét.
Hétköznapi értelemben véve tulajdonképpen semmi. A kémkedés fogalma a régi világrendből, a háborús és hidegháborús időszakból maradt ránk, és emiatt erősen pejoratív jelentésű. A hírszerzés modern fogalom, a mai államberendezkedés egyik meghatározó tevékenysége. Más megközelítésben: annak az országnak a szemszögéből, amely egy másik ország hírszerző szolgálatának tevékenységét elszenvedi, ez a cselekmény kémkedésnek minősül, és büntetendő.
A hírszerzés alapvetően offenzív tevékenység, fő funkciója az állam meghatározó érdekeinek érvényesítéséhez szükséges információk megszerzése és elemzése. Az elhárítás defenzív tevékenység, fő funkciója az, hogy megóvja az ország biztonságát a más államoktól vagy szervezett csoportoktól kiinduló, nemzeti érdeket sértő tevékenységtől.
A főtevékenységet illetően magasan kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő, a hazájukért aktívan tenni kívánó emberek. A kiszolgáló területeken pedig olyan személyek, akik az adott tevékenységi körre vonatkozóan rendelkeznek komoly szaktudással.
Az előző kérdésben felvázoltak alapján többféle felsőfokú végzettséggel lehet az IH-hoz jelentkezni. Ezek mellett – főként a funkcionális szervezeti egységeknél – a középfokú végzettségűek is megtalálhatják számításaikat.
A hírszerzés alaptevékenysége – leegyszerűsítve – két résztevékenységből áll: a műveleti és az elemző munkából. A műveleti munka célja a Hivatal törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges védett információk megszerzése, ami történhet technikai és humán forrásokból. Utóbbi alatt a klasszikus hírszerző tevékenységet értjük: a műveleti tisztek kutatják fel, vonják be az együttműködésbe, majd foglalkoztatják a titkos kapcsolati kör tagjait. Az elemző tisztek értékelik és feldolgozzák a beérkező információkat, valamint elkészítik a döntéshozók tájékoztatását célzó hírszerző jelentéseket.
Nem. A magyar terminológiában az ügynök kapcsolati fogalom, a hírszerzési tevékenységre megnyert személy egyik kategóriája. A munkatársainkat hírszerző tisztnek nevezzük.
A hírszerzés kockázatos tevékenység, hisz a célpontjául szolgáló államok, illetve szervezetek mindet megtesznek a megakadályozása érdekében: erre a feladatra specializált (elhárító) szervezeteket hoznak létre, illetve büntetőjogilag is szankcionálják a hírszerző munkát. Az alapos felkészítés, a szakszerű és fegyelmezett munkavégzés eredményeként a legtöbb magyar hírszerző a hivatása gyakorlása során nem kerül életveszélybe. Ugyanakkor ennek lehetőségét nem lehet teljes mértékben kizárni: munkatársaink kötelezettségeiket akár életük árán is teljesítik. Erre tesznek esküt.
Mindennapi szolgálatuk során tipikusan nem. Ugyanakkor szolgálati lőfegyver viselésére jogosultak, lövészeti kiképzést kapnak, így elsajátítják a lőfegyverek használatát.
Figyelemmel arra, hogy a hírszerző szaktudás klasszikus iskolai keretek között nem szerezhető meg, a Hivatal saját oktatási kapacitással rendelkezik. Az alaptevékenység ellátására felvett munkatársaink 10 hónapos kiképzésen vesznek részt a Hivatalban, amely során az elméleti alapok megszerzését követően intenzív és célirányos gyakorlati felkészítést kapnak. A tanfolyam végére a hallgatóknak a gyakorlatban is képesnek kell lenniük a hírszerző tevékenység alapvető elemeinek önálló végrehajtására. A tipikusan a próbaidő alatt zajló tanfolyam azt a célt is szolgálja, hogy az új munkatárs megtapasztalja a hírszerző életforma szépségeit és kihívásait, így megalapozottan hozhasson döntést arról, hogy készen áll-e ezt a hivatást választani. Másrészt a Hivatalnak is lehetősége van meggyőződni arról, hogy az érintett valóban képes-e megfelelni a hírszerző hivatás által támasztott különleges követelményeknek.
A hírszerző szakképesítő tanfolyam során átfogó képet kapunk az új munkatárs kvalitásairól, mentális és fizikai tűrőképességéről. A sikeres végzést követően az új kollégák olyan szervezeti egységhez kerülnek, ahol képességeiket a legmegfelelőbb módon kamatoztathatják, és ahol hatékonyan hozzá tudnak járulni a szakterület teljesítményéhez. A műveleti területre kerülők a gyakorlatban is alkalmazhatják és fejleszthetik a konspirált kapcsolattartás és a titkos információszerzés fortélyait. Az elemző területre lépők felelős döntéseket hozhatnak a megszerzett információk értékéről, egyben közvetlenül hozzájárulhatnak a döntéshozók munkájának támogatásához.
Alapvetően nem. Ugyanakkor nem életszerű, hogy a hírszerzés munkatársáról a hozzá legközelebb álló emberek sem tudják legalább azt, hogy hol dolgozik. A Hivatalban megismert konkrét ügyekről és eseményekről természetesen tilos bárkinek is beszélni, hiszen a hírszerző tisztek minősített adatokkal dolgoznak, amelyek „kikotyogása” eljárást von maga után.